Gyakorlati útmutató a munkába járás költségtérítése kapcsán

A jogszabályon alapuló költségtérítések adó- és járulékmentesek, kivéve, ha a jogszabályban meghatározott mértéknél nagyobb összegű juttatást kap a munkavállaló. Az utazási költségtérítés jogszabályon alapul, melyet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (Rendelet) szabályoz.

A munkába járás költségtérítésével kapcsolatos - a Mérlegképes Könyvelők Kötelező Továbbképzésén elhangzott - leggyakoribb kérdéseket, problémaköröket ismerteti Önökkel Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor.

 

 

További személyi jövedelemadó változásokkal, aktualitásokkal részletesebben foglalkozunk a 2013 szeptemberétől országszerte megrendezésre kerülő könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező, kreditpontos továbbképzésén.

 

Jelentkezzen most, és szerezze meg kötelező kreditpontjait!

 

|BudapestDebrecenGyőrKaposvárMiskolcNagykanizsaNyíregyházaPécsSzekszárdSzolnok| |Zalaegerszeg|

 

A Rendelet megkülönbözteti a munkába járás, a napi munkába járás és a hazautazás fogalmát.

Munkába járás:

  • a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
  • a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

Napi munkába járás:

  • a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.

Hazautazás:

  • a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

A fenti jogszabály szerint - mind a napi munkába járás, mind hazautazás esetén - a munkáltatónak kötelező megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos kötelező költségtérítés havi felső korlátja 2013-ban - a Nemzetgazdasági Miniszter közleménye értelmében - legfeljebb havonta 34 600 Ft.

A munkába járás nem foglalja magában tehát a helyi közlekedést, kivéve, ha azt átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló, ilyenkor a helyi bérlet árának 86%-át is köteles megtéríteni a munkáltató, pl. ha a munkavállaló Gödöllőről jár Budapesten keresztül Érdre dolgozni, akkor a budapesti BKV bérlet ide tartozik.

A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Áfa levonás

A távolsági autóbusz- vagy vonatbérlet áfája teljes mértékben levonásba csak akkor helyezhető, ha a munkáltató veszi igénybe az utazási szolgáltatást, tehát a számla a munkáltató nevére szól.

Amennyiben az utazási szolgáltatást a munkavállaló veszi igénybe, tehát a számla a munkavállaló nevére szól, akkor az áfát levonásba helyezni tilos.

Munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló

Némely esetben megilleti az 50%-os utazási kedvezmény azt a dolgozót, aki munkaszerződéssel kerül alkalmazásra egy költségvetési intézménynél, pl. ha a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél foglalkoztatott.

A nem tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás

A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 Ft összegű költségtérítés csak úgy adható adómentesen, ha

  • a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.

Motor, kerékpár

Kérdésként szokott felmerülni, hogy amennyiben a távolsági munkába járást a munkavállaló nem közösségi tömegközlekedéssel, illetve nem személygépkocsival, hanem pl. motorral vagy kerékpárral oldja meg, akkor is megilleti-e az Szja tv.-ben szabályozott, a jövedelem számításánál figyelembe nem veendő 9 Ft/km nagyságú költségtérítés?

Az idézett Rendelet - az Szja tv.-ben munkába járás költségtérítése címén - nem írja elő, hogy konkrétan melyik közlekedési eszközzel köteles a munkavállaló munkába járni, csak azt a kritériumot fogalmazza meg, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között ne álljon rendelkezésre közösségi közlekedés, illetve a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.

Az Szja törvény 25. § (2) bekezdés bb) pontja alapján általánosan adható a munkavállalóknak 9 Ft/km hozzájárulás a helyközi munkába járás költségeihez. A szabályozásban "ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is" fordulat szerepel, így a más közlekedési eszközzel munkába járókat sem zárja ki a törvény, ezáltal pl. a kerékpárosokat sem.

Útnyilvántartás

Szinte állandósult probléma, hogy a munkáltatók havi átalányfizetést biztosítanak valamely dolgozójuknak a saját gépjárművel történő munkába járáshoz és megkövetelik az útnyilvántartás munkáltató részére történő átadását. Ez egy helytelen gyakorlat. A munkavállaló valóban köteles elszámolni a költségtérítést alátámasztó bizonylatokkal, de csak - ellenőrzés esetében - a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé.

Személygépkocsi és távolsági busz

A jogszabály szó szerinti értelmezése alapján egy napon belül kétféle költségtérítés nem adható.

Pl. ha egy munkavállaló egy kis faluban lakik és onnan jár naponta Budapestre dolgozni, úgy hogy egy kisvárosba elutazik autóval és onnan induló távolsági busszal jön fel Budapestre, akkor a munkáltató csak egy típusú költséget köteles megtéríteni, pl. vagy a bérlet 86%-át, vagy a személygépjárművel történő utazáshoz kapcsolódó 9 Ft/km-t.

Pl. ha egy munkavállaló fővárosi és egy vidéki munkáltatónál dolgozik, alapvetően Volán busszal jár dolgozni és a bérletének 86%-át térítik is, de bizonyos esetekben este nem éri el az utolsó járatot és ilyenkor vonattal tud csak hazautazni, ebben az esetben azonban kifizethető a vonatjegy ára.

Saját gépjármű használata

Igen gyakori eset, hogy a munkavállaló saját gépjárművét használja munkába járáshoz és a napi munkavégzéshez is (pl. mosógépszerelő, aki saját gépjárművével közelíti meg a szolgáltatás helyszínét).

A saját gépjármű használata kapcsán feltétlenül el kell különíteni a munkába járás és a belföldi kiküldetés eseteit, mert e két esetre más-más szabályok vonatkoznak.

Minden esetben első lépésként meg kell állapítani, hogy konkrétan hol található a munkavégzés helye. A lakóhelytől a munkavégzés helyéig történő utazásra kell alkalmazni a munkába járásra vonatkozó szabályokat, a többi utazásra pedig a kiküldtetési rendelvény alapján - a NAV által közzétett fogyasztási normák és a havonta közzétett üzemanyagárak figyelembe vételével - kell számítani a költségtérítést.

Elszámolási előleg

Abban az esetben, ha a munkavállaló elszámolási előleget vesz fel, melynek végső elszámolására pl. üzemanyagszámlákat hoz, akkor ilyen esetekben figyelemmel kell lenni arra, hogy kinek a tulajdonában van a gépjármű. Ha a gépjármű a munkáltató tulajdonában van, akkor az üzemanyagszámla alapján számolnak el. Menetlevél vagy útnyilvántartás alapján le kell ellenőrizni, hogy nem magánhasználatot térítteti-e meg a magánszemély.

Ha pedig a magánszemély tulajdonában van a személygépkocsi, akkor az Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezetét kell figyelembe venni, és a 9 forint/km és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján történik az elszámolás. Az üzemanyagszámlák ebben az esetben nem képezik az elszámolás alapját. Ebben az esetben elszámolási előleg nem adható.

Szóljon hozzá a témához!

PENTA UNIÓ

PENTA UNIÓ

Oktatási Centrum

A böngészője elavult.

A PENTA UNIÓ weboldalának fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az oldal böngészése
a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb legyen. Ennek érdekében a legfrissebb
technológiákat alkalmaztuk, melyek közül néhány kezelésére az Ön böngészője nem
alkalmas. A teljeskörű felhasználói élmény érdekében javasoljuk, hogy frissítse böngészőjét.

Frissítse böngészőjét ingyenesen...

firefox

...vagy böngésszen tovább

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM