Korábbi hírleveleinkben már ismertettük a 2012. január 1-jén hatályba lépett, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) legfontosabb rendelkezéseit a civil szervezetek működése és gazdálkodása kapcsán. Jelen hírlevelünkben a nonprofit szervezetek számviteli sajátosságai témakörben, Veres Ibolya okleveles adószakértő által tartott előadásból szemezgettünk érdekes témákat, így a be nem folyt tagdíjak számviteli kezelésére, a saját gépjármű használatára, illetve a társadalmi munka önköltség elszámolására vonatkozó rendelkezéseket mutatjuk be Önöknek.

Be nem folyt tagdíjak számviteli kezelése

A civil szervezeteknek a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletből (224/2000. Korm. rendelet), illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletből (342/2011. Korm. rendelet) fakadóan fontos követelmény, hogy az alap-, illetve a vállalkozási tevékenység bevételeit, illetve költségeit könyvvitelükben egymástól elkülönítsék, önállóan nyilvántartásba vegyék.

A jelzett jogszabályok előírják továbbá, hogy a bevételek között az adományokat, támogatásokat, tagdíjakat, a pályázati úton elnyert támogatásokat, az 1 %-ot, az EU-s vagy kohéziós alapokból, illetve egyéb szervezetektől kapott támogatásokat, az alapcél szerinti bevételeket, illetve a vállalkozási tevékenység bevételeit külön kell könyvviteli nyilvántartásba venni. A közhasznú szervezeteknek, illetve a kettős könyvvitelt vezető, de nem közhasznú szervezeteknek a Civil tv. alapján a kiegészítő mellékletben kell a fent jelzett részletezettséggel kimutatniuk a bevételeket.

A tagdíjak esetében azonban sokszor felmerül a kérdés, hogy a be nem folyt tagdíjhoz hogyan viszonyuljunk a mérlegben, kimutassuk-e követelésként, hiszen sem az adományok, sem a támogatások, sem a tagdíjak nem tartoznak a szolgáltatások körébe.

A PM Számviteli Főosztályának korábbi elvi állásfoglalása alapján, amennyiben az egyesület tagjának a tagdíj befizetéséről számla került kiállításra, úgy a mérlegben követelésként ki lehet mutatni a be nem folyt tagdíjat. Amennyiben a tárgyév utolsó napján az adományra, támogatásnyújtásra az erre vonatkozó szerződés elkészült, illetve aláírásra került, de a pénzforgalmi rendezésre az egyik évről a másik évre történő átmenet miatt nem került sor, úgy az adományt, támogatást a mérlegben szintén figyelembe lehet venni követelésként. Mind az adomány, mind a támogatás, mind a tagdíj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alapján adómentesnek minősül.

Az Áfa tv. 85. § l) pontja értelmében a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes a bejegyzett, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés,

- amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és

- amely a civil szervezet közös érdekeit, céljait szolgálja.

Összefoglalva, tekintettel arra, hogy nem kötelező a befizetett tagdíjról számlát kiállítani, így ezen esetben a civil szféra döntési jogkörébe tartozik a számla nélkül befizetett összeg számviteli kezelése, illetve, hogy követelésként mutatja-e ki. A számviteli politikában mindenképpen rögzíteni kell, hogy a civil szervezet ilyen esetben hogyan jár el, hiszen a civil szervezet tagdíj beszedésére nem kötelezhető.

Saját gépjármű használatának elszámolása a civil szervezeteknél

Dokumentumok

A civil szervezetek saját gépjármű használatának hivatalos elszámolásánál a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) főszabályként kiküldetési rendelvényt ír elő, amely tartalmazza, hogy honnan hova, mettől meddig, milyen célból, milyen típusú és rendszámú autót használtak, illetve mennyi a megtett km. A főmunkaviszonyos, nem önálló tevékenységből származó jövedelmekhez kapcsolódó elszámolásban a kiküldetési rendelvény a főszabály, az önálló tevékenységhez kapcsolódóan - pl. megbízási díj - az útnyilvántartás is megengedett. Mind a kettőnél kritérium, hogy kettő példányban kell elkészíteni, az egyik eredeti példány a magánszemélyé, a másik a kifizetőé, illetve a munkáltatóé. A másolatot az elévülési időn belül meg kell őrizni.

A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű (ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát képező, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el.

Üzemanyag-felhasználás címén vagy

- az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár (kivéve, ha a magánszemély az Áfa tv. szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi),

- a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,

azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el.

A gépjármű tulajdonjogát a saját, illetve a házastárs nevére szóló forgalmi engedéllyel, illetve az utolsó kötelező gépjármű biztosítás befizetésről szóló csekk másolatával lehet igazolni.

Ingyenes szívességi használat

Amennyiben a felek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerint ingyenes szívességi használat jogcímen megállapodást, szerződést kötnek, akkor ilyen esetben az ingyenes szívességi használatra adott gépjármű után is el lehet számolni a saját gépjármű hivatalos célú használatát. Az átadó magánszemélynek ezáltal nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Átalányfizetés

A saját gépjármű hivatalos célú használatát az Szja tv. 3. sz. melléklete szabályozza. A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből - a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint - az üzemanyag-fogyasztási norma, és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg az, ami igazolás nélkül elszámolható költség.

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag- fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (60/1992. Korm. rendelet) 1. sz. melléklet 12. oszlopa tartalmazza az alapnormát (liter/100 km), illetve emellett figyelembe kell venni a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltséget.

Aki a fenti leírt módon történő átalányfizetést választja, annak nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége.

Cégautóadó

Amely civil szervezet azonban tételes költségelszámolással kíván élni, annak a január 1. - december 31. közötti időszakban megtett km mennyiségét kell figyelembe vennie, illetve meghatároznia a hivatali-, illetve magáncélú használat arányát, melynek alapján a költségek elszámolhatóak.

A költségek elszámolása cégautóadó fizetési kötelezettséget is keletkeztet. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján adja meg a fizetendő összeget. A cégautóadó összegéből a gépjárműadót le lehet vonni.

Veres Ibolya: Be nem fizetett tagdíj-, saját gépjármű használat-, illetve társadalmi munka önköltség elszámolása a civil szervezeteknél videó: Videó